Kevésbé ismert azonban, mi is zajlik le bennünk biológiailag, mialatt egy ábra saját testünk részévé válik.
A folyamat természetesen a tű bőrrel való érintkezésével kezdődik. A tű gyors mozgása révén szúrt sebeket ejt a bőrön, így juttatva be a fesékanyagot. A tetoválás azért lesz hosszan tartó, mert a bőrszövet irharétegébe juttatja a festéket. A legtöbb vágás vagy karcolás csak a folyamatosan elszarusodó hámréteget, az úgynevezett felhámot érinti, ám ezek a sérülések a bőrsejtek cserélődésével eltűnnek.
Az irharéteg azonban a bőrszövet mélyebb rétege. Ez a réteg a bőr rugalmasságát, feszességét biztosítja többek között kollagénnel és elasztinnal, és egy vérerekkel sűrűn behálózott 
rétege a bőrszövetnek.
A tetoválás bőrbe juttatása során az irharéteg idegen anyagként kezeli a festékanyagot, a test pedig védekező immunreakcióba kezd. Pillanatok alatt limfociták (védekezésre használt fehérvérsejtek) árasztájk el a sebzett területet. A limfociták normál esetben az idegen anyagot bekebelezik, elszállítájk majd megsemmisítik azokat, ám a festékanyag más - túl nagy méretű ahhoz, hogy a limfociták megbirkózzanak velük. Ekkor makrofágokat (nagyméretű falósejtek, amik bekebelezik az idegen anyagokat) rendel az immunrendszer a területre, melyek bekebelezik a festékcseppeket. Ha a makrofágok nem találják a részecskékett mérgezőnek, úgy a bekebelezés után nem emésztik meg azokat, helyette azonban megszilárdulnak, és hegszövet formájában örökre a bőrben maradnak.
Források:
Kép:
記者: シャニ
