2011. december 15., csütörtök

Irezumi a filmművészetben


Tōyama no Kin-san (遠山の金さん) 


Egy népszerű karakter, melyet a szamuráj Tôyama Kagemotoról mintáztak. Több filmsorozat, és kabuki előadás készült az ő főszereplésével. Egy férfi, aki elhagyta családját, hogy az egyszerű nép között éljen, és segítse őket, ezzel szinte legendás figurává válva. Vállára egy virágzó cseresznyefát tetováltatott. A filmsorozat 1970 és 1996 között volt látható a televízióban. 


Irezumi (1966) 

Junichirô Tanizaki rövid története alapján készült dráma. Otsuya, egy előkelő hölgy, viszonyt kezd egy nála társadalmilag alacsonyabb szinten álló férfival, és együtt bujkálnak, reménykedve, hogy összeházasodhatnak. Azonban egy árulás következtében Otsuyát gésának adják, miközben egy hatalmas pókot tetováltatnak a hátára. Kedvese elkeseredetten próbálja őt visszaszerezni, miközben ennek érdekében több embert is meggyilkol. 




Irezumi – Spirit of Tattoo 

A film egy fiatal tokiói titkárnőről szól, aki két év alatt teletetováltatja a hátát, pusztán azért, mert középkorú kedvese a tetovált bőr után vonzódik. A két év alatt beleszeret a tetováló mester fiatal, jóképű asszisztensébe, de nem hagyja ott kedvesét, akiért elvállalta a fájdalmas tetováltatást. 



Shisei Nioizuki no Gotoku

Egy erotikus fim, melyet Junichiro Tanizaki erotikus regénye alapján készítettek.


-N.






Források:


2011. december 2., péntek

"Modern" japán tetoválások :)

A mai modern Japánban ugyan még mindig nem kedvelt sem a tetoválás látványa, sem a viselése, ennek ellenére a fiatalok gyakran választják ezt az önkifejezési és testdíszítési módot. A nagy többség a nyugati tetoválások felé húz, azonban van egy réteg, ami egyfajta sajátos japán hagyományt ápol...

Ezek azok az emberek, akik anime, manga esetleg videójáték karaktereket varratnak magukra, irántuk kifejezendő rajongásukból. Az ilyen tetoválásokat nevezik Ita Tattoo-nak. Az ita kifejezés elég sokszínű, azonban leginkább az itasha(痛車) szóban használják. Az itasha olyan autó, amit animék, mangák, játékok szereplőivel festenek vagy matricáznak fel.( Egyébként itashának a nyolcvanas évek idején nevezték az import olasz autókat, amik akkoriban komoly státusszibólumnak számítottak.)

Előfordul, hogy valaki már nem is magát az anime karaktert szeretné magára tetováltatni, hanem egyenesen a hangját adó szinkronszínészt, a seiyuu-t. Az otakuk körében a seiyuu-k hatalmas rajongótáborral rendelkeznek, így ez sem lehet meglepő. Ő itt például Nana Mizuki egy rajongó bőrén megörökítve:


És a további képek a tetoválásokról:
























Források:

Sankaku Complex:
Seiyuu tattoo
Wikipedia:
Itasha


Dia

Horiyoshi III


Horiyoshi III, azaz Horiyoshi a harmadik, vagy magyarosan harmadik Horiyoshi a ma élő leghíresebb japán horishi tetoválómester, az irezumi egyik legnagyobb mestere.
Horiyoshi 1946. március 9-én született, eredeti neve Yoshihito Nakano.

Nakano tizenegy, tizenkét éves kora körül történt, hogy egy közfürdőben meglátott egy yakuzát, akinek teljes testét tetoválások borították. A látvány akkora hatást gyakorolt rá, hogy úgy döntött, ellátogat a híres tetoválómesterhez, Yoshitsugu Muramatsuhoz, vagyis a Yokohamai Shodai Horiyoshihoz. Nakano az első tetoválásához Horiyoshi II- a nagymester fiának keze által jutott.  25 éves korában pedig beállt tanoncnak Horiyoshi I-hez, miután kilépett a Yakuza köreiből, ahová még fiatalabb korában csatlakozott.

A Horiyoshi nevet a mester örökíti tovább tanoncának a tudásának átadásával együtt. Nakano 1971-ben kapta meg a ’titulust’ mentorától.
Házas, felesége Mayumi Nakano vezeti a Yokohamában található tetoválás múzeumot, amit 2000-ben alapított.

„A lények, amiket megrajzolok csakis valakinek a bőrén kelnek életre igazán. Ezért nem is mutogatom soha a rajzaimat, mint valamiféle művészi dolgokat. Csakis kedvtelésből rajzolok, és persze, hogy a klienseknek tudjak mutatni néhány példát, amiből kiválaszthatnak egy új dizájnt. Amikor a képeken megjelenő kreációk az egyén bőrére kerülnek, egyszerűen elakad tőlük a lélegzete, ezután pedig már együtt kezd élni a két dolog, a bőr és a minta, egységben. A személy által bejárt életút alakítja a rajzolatok sorsát is, állatokét, növényekét, amiket a testére tetoválok, és amikor ez a személy meghal, vele halnak a minták is.”

Horiyoshi stúdiójában a minták kirajzolása géppel történik. A kilencvenes évek végéig a mester kézzel tetoválta ki a körvonalakat, de a nyolcvanas évek közepétől kezdődő barátsága Don Ed Hardyvel odavezetett, hogy végül ő is átvette a gépi tetoválás módszerét valamilyen szinten.

Azonban az árnyalás és színek felvitele a bőrre már hagyományos tebori technikával zajlik. A mester a motívumainak inspirálója a klasszikus japán mesevilág és annak tradícionális alakjai és ábrázolásai: bazsarózsák, koi pontyok, sárkányok, tenyo-k (női angyalok) és hasonlók. Horiyoshi felelősnek érzi a magát a klasszikus japán tetoválási repertoár életben tartásában.

Horiyoshi alkotásai milliókat kóstálhatnak, és heti rendszerességgel, órákra kell a „keze alá feküdnie” az egyénnek. Egy teljes mű befejezése pedig évekbe telhet.
Jelenleg már csakis a meglévő kliensek tetoválásainak befejezésén dolgozik.

A mesternek jó néhány könyve is megjelent, amiben az általa tervezett mintákat gyűjtötték össze.

Horiyoshi követője a fia, Kazuyoshi Nakano lesz, akit Souriounak hívnak, amíg meg nem kapja a Hori-nevét. Ekkor ő lesz majd Horiyoshi IV. Rajta kívül a mesternek csak egy tanonca van, a német Alex Reinke, akit Horiyoshi nevezett el Horikitsunének(„tetováló róka”), körülbelül tizenhárom évvel ezelőtt.

Források:

Dia

2011. november 17., csütörtök

A tetoválás biológiai háttere

A tetoválás egyfajta művészet, művészi önkifejezés mind viselője, mind rajzolója részéről. Természetesen a megrendelő igényeihez igazodik a tetováló, olyan mintát, ábrát kell a bőrbe juttatnia, amilyet viselője magára álmodott. Ugyanakkor maga a tetováló személye, motívumrajzolási technikája is egyedi, így az ő egyéni ábrázolása révén is gazdagodhat egy-egy rajz. Felelősségteljes döntés testünkbe vésetni egy ábrát, hiszen legtöbbjük egész életre szól.

Kevésbé ismert azonban, mi is zajlik le bennünk biológiailag, mialatt egy ábra saját testünk részévé válik.

A folyamat természetesen a tű bőrrel való érintkezésével kezdődik. A tű gyors mozgása révén szúrt sebeket ejt a bőrön, így juttatva be a fesékanyagot. A tetoválás azért lesz hosszan tartó, mert a bőrszövet irharétegébe juttatja a festéket. A legtöbb vágás vagy karcolás csak a folyamatosan elszarusodó hámréteget, az úgynevezett felhámot érinti, ám ezek a sérülések a bőrsejtek cserélődésével eltűnnek.

Az irharéteg azonban a bőrszövet mélyebb rétege. Ez a réteg a bőr rugalmasságát, feszességét biztosítja többek között kollagénnel és elasztinnal, és egy vérerekkel sűrűn behálózott rétege a bőrszövetnek.

A tetoválás bőrbe juttatása során az irharéteg idegen anyagként kezeli a festékanyagot, a test pedig védekező immunreakcióba kezd. Pillanatok alatt limfociták (védekezésre használt fehérvérsejtek) árasztájk el a sebzett területet. A limfociták normál esetben az idegen anyagot bekebelezik, elszállítájk majd megsemmisítik azokat, ám a festékanyag más - túl nagy méretű ahhoz, hogy a limfociták megbirkózzanak velük. Ekkor makrofágokat (nagyméretű falósejtek, amik bekebelezik az idegen anyagokat) rendel az immunrendszer a területre, melyek bekebelezik a festékcseppeket. Ha a makrofágok nem találják a részecskékett mérgezőnek, úgy a bekebelezés után nem emésztik meg azokat, helyette azonban megszilárdulnak, és hegszövet formájában örökre a bőrben maradnak.


Források:

Kép:

記者: シャニ


2011. november 14., hétfő

Tebori, a tradícionális japán tetoválás címszavakban

A 'tebori' a hagyományos japán kézi tetoválási mód. A művészek dícsérik, mert tapasztalataik szerint sokkal finomabban lehet vele árnyalni, mint a gépi tetoválás módszerével.
A tebori kifejezés eredetileg a ’te’-kéz és a ’hori/bori’- vésés szóból áll. A 18. század végi, 19. század eleji Japánban a professzionális mesterek megjelenésével Edoban kialakult tetoválásformát jelöli.
A tebori stílusjegyei:
-Tsuki-bori:
A tsuki-bori a hagyományos japán kézi tetoválás módszertanát jegyző Toukai Tetováló Klub referenciái szerint az Osakában és a nyugati prefektúrákban elterjedt „szúró” metódus.
-Hane-bori:
A Toukai Tetováló Klub írása szerint a hane-bori azt a „felfelé söprő” mozdulatot jelöli, amelyet a tebori ritmusában alkalmaznak a tokyo-i és Japán északi részén élő mesterek. Szószerinti fordításban ’tollal való tetoválást’ jelent, mert a mozgás egy toll mozgatásához hasonlít.
A tebori tetoválások nagyon gazdagon árnyaltak, és minden részletük jelentéssel rendelkezik az egész szempontjából is.
-Bokashi:
A tetoválás fokozatos árnyalására használt fekete tinta alkalmazása. Általában kardcsapások és felhők megjelenítésénél használatos.
-Kakushibori:
Néha a hónaljba, az alá, a comb belső részébe, vagy a testnek egy titkos, mások által nem látható részére való tetoválást jelöli, de így hívják a virágok szirmai közé elrejtett titkos üzeneteket is.
-Kebori:
Finom vonalak, úgy, mint a haj rajzolata, de nem csupán erre használatos.
-Keshou-bori:
Másodlagos, árnyékszerű képek, amik kihangsúlyozzák a fő motívumokat.
-Nijuu-bori:
Ha a mester olyan alakot tetovál, aki tetoválva volt, akkor a kapott képnek pontosan tükröznie kell az eredeti karakter tetoválásait.
-Nuki-bori:
Csak a fő motívum megjelenítése, a keshou-bori nélkül.
-Suji-bori:
A tetoválás körvonalai. A suji vonalat jelent.
-Shakki:
A ’shakki’ a tetoválás hangját jelenti, pontosabban a tetoválótű hangját, amikor a szúrás történik. A mozdulatok erejére nagyon figyelni kell, hogy a tinta jó helyre kerüljön. Az emberi bőr puha és rugalmas, így amikor a tű elhagyja a bőrt, hallhatóvá válik a shakki, ami, ha valaki gyakorlottan végzi a mozdulatokat, akkor egy ritmikus „sha-sha-sha” hang lesz.

Végezetül álljon itt egy videó, az előbb említettekhez szemléltetésképpen, amiben szerepel Horiyoshi III is, a méltán híres tetoválómester, akiről a következő bejegyzésekben szeretnék írni.

Források:
Yosotattoo
Dia


2011. november 10., csütörtök

Az irezumi rövid története

Történeti áttekintés
A japán irezumi szó magát a tinta bőr alá juttatását jelenti, azért, hogy ott maradandó jelet hagyjon. Vagyis ez maga a tetoválás.

Az első valódi japán tetoválások eredetileg a bűnözők megjelölésére szolgáltak, általában egyszerű, könnyen felismerhető szimbólumokkal (pl. a kutya írásjegye), és a bizonyos társadalmi rétegekben ma is nagy népszerűségnek örvendő, művészire fejlesztett ’bőr-díszítési’ formától igen távol álltak. Ezért ezekre később egy másik, tiszteletteljesebb kifejezést alkalmaztak, a horimono-t („véset, vésés”).
A spirituális és dekoratív célból való tetoválás szokását Japánban a Joumon-korig szokás visszavezetni (kb. i. e. 10.000 évvel ezelőttre). Ennek a feltevésnek az alapját azok a fellelt szobrocskák alkotják, melyeken bevonalkázások láthatóak az arc és a test különféle részein. Ezeket sok tudós tetoválásnak ismerte fel, azonban nem mindenki ért véleményükkel egyet. Az viszont tény, hogy más, korabeli kultúráknál is felfedezhetőek ilyen tetoválásra utaló jelek.
A Yayoi korban (i. e. 300-i. u. 300) a Japánban járt kínai utazók számoltak be tetoválások megfigyeléséről, amelyeknek a helyiek spirituális jelentőséget és státuszszimbólum jelleget tulajdonítottak.
A Kofun-korban (i. u. 300-600) vált gyakorlattá a bűnözök megjelölése ilyen módon, hasonlóan pl. a Római birodalomban alkalmazott szokáshoz, amikor a rabszolgákra helyeztek ilyen ismertetőjeleket.

A Meiji-kor(1868-1912) elején a japán kormány,a Nyugat felé közvetíteni kívánt jó hírnevének és imázsának megtartása érdekében betiltotta a tetoválást, és az irezumi újból teljes mértékben a bűnözői réteghez vált kapcsolhatóvá. Ezután pedig földalatti mozgalomként folytatódott a testdíszítés művelése.
Ettől függetlenül rengeteg külföldi utazott a szigetországba, hogy felkeresse a méltán híres tetováló művészeket, és gazdája lehessen a kezük munkájának.
Az irezumi számára viszont egyfajta fellendülést jelentett a kínai novella, a

Suikoden megjelenése, és vele együtt a hozzá kézült fametszetek népszerűsége. A történet 108 gazdagon tetovált főszereplője ma is erősen inspirálja a tetováló mestereket munkájukban.



1945-ben újból legalizálásra került a tetoválás, azonban a továbbiakban már lemoshatatlanná vált a bűnözéssel kapcsolatos fogalomköre. Jó néhány évig a japán tetoválást csakis a helyi és hírhedt bűnszervezethez, a yakuzához kötötték. Még ma is előfordul, hogy bizonyos nyilvános és közös használatú helyeken, például edzőtermekben, közös fürdőkben vagy melegforrásoknál tábla jelöli, hogy a nem kívánatos személyek, vagyis a „tetováltak” számára nem megengedett, vagyis inkább nem szívlelt a belépés, az esetleges félreértések elkerülése végett.
A horimono vagy szinonimája, a choukoku eredetileg a japán kardokba való képek vésését jelenti, mint például a tantou, a rövid kard, vagy a hagyományos japán kard, a katana. A vésetek általában csak díszszertartásokhoz használatos pengéknél jelennek meg, mivel az ilyen ’beavatkozás’ után a fém meggyengül. A vésetet a mesterember, a choukokushi vagy horimonoshi („véső”) készíti.
Az ábrák sokfélék lehetnek, pl. kozumi - karom, kusa kurikara – indaminta, rendai – lótusz trón, tokko – indiai kardtípus, gyümölcsök, sárkányok stb.

Források:
Wikipedia: Irezumi
Wordpress: Tebori
Képek:
1, 2, 3, 4
Dia

2011. október 15., szombat

Irezumi szimbolika

Japánban csak mostanában kezdett kialakulni az, hogy az emberek a szépségért tetováltassanak, ugyanis ott egészen idáig a tetoválás a bűnözők, yakuzák megkülönböztető jelének számított. Az irezumi szimbólumok legtöbbje a mondavilágból ered, vannak isteneket, démonokat, állatokat ábrázoló képek, melyek mindegyike fontos jelentéssel bír.




Ponty (koi)
Az egyik leggyakrabban előforduló szimbólum. A japánok a folyónak felfelé úszó pontyot nagyon erős, és bátor állatnak tartják, ezen kívül beszélik még róla, hogyha egy halász kifogja, akkor igazi harcos módjára, reszketés nélkül várja a halált. Ennek megfelelően az irezumiban az erő, és kitartás szimbólumává vált.
Mivel szinte minden szentélynél találhatók kois tavak, ezért sokan a béke jelképeként is gondolnak rá.
A tetoválásokon gyakran a vízből kiugorva, hullámokkal
ábrázolják, ezzel téve dinamikussá a képet.

 

 

Lótuszvirág  (hasa)

A lótuszvirág minden ázsiai vallásban fontos szerepet tölt be. Az élet, a család szimbóluma, emellett a sötétből előtörő szépséget is jelenti, ugyanis ez a gyönyörű növény a sáros, iszapos talajból nő.
A szentélyeknél gyakran láthatunk ugyanazon tóban koit és lótuszt.




Sárkány és tigris együtt - a gonosz és a jó
 Sárkány  (ryuu)
A nyugati mondavilággal ellentétben keleten a sárkány egy pozitív szimbólumnak számít. A vízben, vagy a felhők között él, s ezek felett uralkodva segíti az embereket. Az 500 évnél idősebb sárkányoknak színes pikkelyeik, az 1000 évnél idősebbeknek színes, tollas szárnyaik vannak. A boldogság, az erő, a bölcsesség, a víz szimbóluma.
Gyakran ábrázolják lángoló végtagokkal. Ha egy sárkány szája csukva van, azzal azt jelképezi, hogy nem engedi be a gonoszt, ha nyitva, akkor épp akkor engedi azt ki magából.

Tigris  (tora)

A tigris gonosz, szerencsétlenséget hozó állat, melyet általában a karon ábrázolnak. Gyakran a másik karra sárkányt tetováltatnak, ezzel jelképezve az egyensúlyt a jó és rossz között.



Szenvedő fej 生首 (namakubi)

A szenvedő, megkínzott fejek ábrázolása jelentheti viselőjük bátorságát és azt, hogy az illető büszkén elfogadja sorsát, de figyelmeztetés is lehet, megmutatja mi lesz a sorsa annak, aki bűnös életet él.

 

 

 


"Ezt a világot, mely oly érdektelen, 
érdekessé teszem"
Takasugi Shinsaku verse, melyet
közvetlenül halála előtt mondott;
a sakurás tetoválással együtt
szimbolizálják az elmúlást.


 Cseresznyevirág  (sakura)

A japán egyik fő szimbólumának számító cseresznyevirágok a tavasz, a múlandóság jelképei. A törékeny virágok a gyorsan elmúló életet szimbolizálják, de egyben mutatják azt is, hogy minden nap teljes, boldog életet kell élni.

 



 

 

Krizantém  (kiku)

A japánban császári jelképnek számító krizantém az irezumiban a hosszú életet és elmúlást jelenti.

Kígyó (hebi)

A kígyó természetfeletti képességekkel bíró lény. Képes esőt fakasztani, illetve felvenni egy bosszúszomjas, féltékeny nő alakját. A kígyótetoválás véd a balszerencsétől, betegségektől.



Teknős (kame)

A hiedelem szerint 10.000 évig él, így nem csoda, hogy elsősorban a hosszú élet és bölcsesség szimbólumaként tartják számon. A minogame olyan teknős, ami annyira öreg, hogy hínár nő a hátáról.


    
Egy valódi minogame, persze nem 10.000 éves :)




 -N.


Források:
Képek forrásai: